zentai vérnapok, 1849. febr. 2. –febr. 27: Esterházy Sándor gr. cs. tábornok hibájából védtelenné tett bácskai magyarok tragédiája. – A szerbeknek kémkedő Ászo Baderlicza zentai nagybirtokost Verbászon kivégezték, ennek hírére a rácok „Ászo bitófájára esküdtek”, hogy a m-okat kiirtják. A Szerbiából átjött ‘testvérek’ (török-szerbek) közreműködésével fölgyújtották Óbecsét, Zombort, Topolyát, Moholt, ezek m. lakóinak egy részét legyilkolták. Majoros István kormánybiztos 12 csendbiztos és a nemzetőrség őrizetével körülsáncoltatta Zentát, megtiltotta annak elhagyását. Zentára a 1849. II. 1: a rácok 3 követet küldtek: adják meg magukat kegyelemre; Majoros a 3 követet a városháza előtt fölakasztatta. A lázadók II. 2: megrohanták a várost, s megkezdték a mészárlást. Gyertyaszentelő napján kb. 400 m-t fejeztek le, a fejekből a Sztháromság szobor előtt piramist raktak. Volt akit ajtajára szögeztek, főként nőket a tp előtti eperfákra akasztották a lábuknál fogva, alájuk nádkévékből tüzet raktak. A gyilkosságokban és kínzásokban a zentai rácok családostól vettek részt, a rablott holmikon megosztoztak. A rablás és gyilkolás a hó végéig tartott, fölkutatták a padlásokat, pincéket, a m-okat kirabolták, majd lemészárolták, esténként a Sztháromság szoborhoz vitték a levágott fejeket, azokért „fejpénzt” kaptak, esténként mécsesekkel világították meg a fejekből rakott piramist. A ~nek kb. 2000 m. áldozata volt, csupán Wujics Száva ügyvéd és Nikolics Sándor g. kat. lelkész közbenjárása mentett m. életeket. 1849. III: Perczel Mór tábornok vésztörvényszéke vizsgálat után csupán 36 szerb gyilkost végeztetett ki, a bujtogató cs-i tiszteket nem sikerült elfogni. – A bácskai áldozatokat is kb. 5000 legyilkolt m. polgárra becsülik, mint az Erdélyi Hegyaljáét. (→vérbosszú a Bácskában)  88

Kerékgyártó 1882:152. – Kacziány 1906:44.